Itt az újév, így biztosan sokan döntöttetek amelett, hogy idén aztán tényleg elkezdtek futni. Hogy az első kilométerek után ne vegye kedvetek egy húzódás, rándulás vagy túlterhelésből adódó sérülés érdemes felkészülten nekikezdeni, ezért készítettem nektek egy több részes összefoglalót a futókat érintő leggyakoribb sérülésekről.
Első körben a térd oldalsó és a térdkalács külső-felső részén jelentkező fájdalomról és nyomásérzékenységről lesz szó, aminek egyik lehetséges oka az ITB szindróma, egy nem traumatikus eredetű túlterheléses ártalom és leggyakrabban futókat valamint kerékpárosokat érint.
Mégis mennyire gyakran?
Hogy ezt megválaszoljam nézzük a száraz tényeket: állóképességi sportot űzők körében a térdfájdalmak okaként a második helyen szerepel, míg a térd oldalsó részét érintő fájdalmak közül vezető helyen áll, az összes alsó végtagi sérüléseket nézve pedig azok 22%-át teszi ki.
De mi az az ITB és miért okoz ez problémát?
Az ITB az iliotibilais szalag rövidítése, azaz a csípőt a lábszárral összekötő erős, vastag kötőszöveté, amiben két izom – a nagy farizom (gluteus maximus) és a TFL – rostjai összeszedődve futnak le a comb oldalsó szélén, egészen a sípcsont felső-külső részén található tapadási pontig, áthaladva ezzel a térdízület előtt. Sokáig úgy gondolták, hogy a térd sorozatos hajlítása és nyújtása során ez a szalag átugrik egy a combcsonton található bütykön (epicondyluson), folyamatosan dörzsölve a csontfelszínt, ami a csonthártya gyulladását idézi elő. Azonban MRI-vel végzett vizsgálatok során megfigyelték, hogy az IT szalag nem mozog előre-hátra a fent említett területen, hanem a két izomból eredő rostok felváltva feszítik meg a szalag elülső és hátsó részét, ez adhatta korábban az elmozdulás illúzióját. Ezzel együtt megállapították, hogy a szalag mozgása során nekifeszül az alatta található zsírszövetnek -30°-os hajlításnál érve el a nyomási maximumot- és ez a folyamatosan ismétlődő kompresszió irritálja az idegekkel sűrűn szőtt területet.
Milyen tünetek mellett gyanakodjuk ITB szindrómára?
Eleinte a fájdalom enyhe és csak mozgás közben jelentkezik, a térd oldalsó részére lokalizálódik és amint abbahagyjuk az aktivitást a fájdalom is megszűnik. Később a panasz pontszerűvé, szúró jellegűvé válik, és egy bizonyos táv megtétele után pihenésre is csak lassan múlik, lépcsőn vagy hegyoldalban lefelé sétálva is érezhető lesz, súlyos esetben a fájdalom állandósul, helyi duzzanattal, nyomásérzékenységgel társul.
Természetesen a szubjektív panaszaink mellé fontos, hogy egy szakember objektív tesztekkel megállapítsa a problémát és kizárja az egyéb degeneratív vagy traumás eredetű okokat.
Ha sokat futok nálam is kialakulhat?
Mint minden sérülésének ennek is vannak hajlamosító tényezői, mely lehet alkati- vagy rajtunk kívül álló faktor. Egy rosszul megválasztott vagy éppen az évek során kitaposott futócipő ugyan úgy előidézheti, mint a rossz futótechnika, ‘X láb’, gyenge csípő körüli izmok vagy a merev boka- és lábízületek. A fentiek közül akár az egyik megléte is prediszponálhat a sérülése, de jól adagolt, fokozatos terhelés mellett több tényező együttes fennállása sem fog feltétlenül panaszhoz vezetni.
Mit tehetek, ha már jelentkezett a fájdalom?
Erre a kérdésre részletes választ a következő részben kaphattok.
